Várom a vállalkozót...

"... Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!..."

Antoine de Saint-Exupéry

Belülről sugároz...

"Megtapasztaltam, hogy ha magammal rossz viszonyban voltam, senki szeretete, de még a szerelme sem ért el hozzám. Nem esett jól. Nem is tudtam viszonozni. És hiába szerettem másokat, ha magukkal diszharmóniában voltak, az én "adásom" nem jutott el hozzájuk, nem voltak ráhangolva. Ma azonban mindent fordítva látunk. Majd ha ő jön - gondolod -, akkor én is jövök. Ha kapok, majd én is adok. Ez nem így van. Csak amit belül megteremtettél, az jöhet létre kívül."

Müller Péter

Minden kedves olvasónak küldök egy receptet. Karácsonyi sütemény. Végy egy kilogramm jó meleg szeretetet. Szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletykamag kerüljön bele. Gyúrd össze egy tojásnyi kedvességgel, és takard le tiszta jókedvvel ! Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél. Szórd meg asszonyi kacagással, és tégy rá pár csepp nyugodt megfontolást. Vágd fel annyi darabra, hogy eggyel mindig több legyen, mint ahányan az asztalnál ültök, hiszen mindig akad valaki, aki még rászorul. Boldog Karácsonyt !

Érezd jól magad jővőre is

Beismered vagy sem ha nem érzed jól magad az kivűlről is sugároz... olyannyira, hogy sokszor még betegségeket is hoz...persze sokaknak az jut arról eszébe hogy "Van is nekem arra időm hogy azzal foglalkozzam miként látnak engem kivülről amikor olyan sok minden miatt kell aggódnom !?!" 

Idén többször is alkalmam volt megtapasztaljam mennyire igaz, hogy számit mennyire érzed jól magad a börödben... álláskeresés volt az izgalom és depresszió oka. Minden percemet a számitógép előtt töltöttem, minden lehetséges hirdetésre jelentkeztem. Nem érdekelt, hogy milyen munkahely csak kapjak már állást... gondoltam nem lesz semmi gond, pár hét és biztos valaki felvesz... nos ez nem igy történt... egyre inkább magamba sülyedtem... ahelyett, hogy kinyújtottam volna a kezem és segitséget kérjek másoktól inkább magamba roskadtam... gondoltam biztos az a baj, hogy nem vagyok már elég fiatal... no hogy a kilókról ne is beszéljünk... hogyan fogom megoldani a gyerekmegörzést ... és igy tovább... 

Egyedül arra volt szükségem, hogy kilépjek a mártir szerepemböl... amikor végre elhittem, hogy csinosan öltöztem az interjúra és hogy van elég önbizalmam ahhoz, hogy elvégezzem az állást akkor felragyogtam eléggé és meggyőztem az alkalmazókat, hogy én vagyok a megfelelö ember az állásra.
És ez nem is azt jelentette, hogy valami új drága ruhát kellett magamra öltsek és drága ékszereket. Ráérős idömben böngésztem a kilós boltokat hátha találok valami kincset, ami nekem új de nem feltétlenül visz csődbe.
Kirángattam magam a lakásból és ismerösökkel futottam össze akiknek elújságoltam, hogy állást keresek és a hasonló munkahelyen dolgozoktól megkérdeztem nekik milyen tapasztalatuk volt és hogy ha tudják meséljék el milyen munkabér szerintük a legmegfelelöbb bizonyos poziciókra... mert ugye túl sokat se kellene kérni a végre várt interjún.
Minnél többet jártam a várost annál aktivabbnak éreztem magam és már attól is boldognak éreztem magam ha kirakatokat nézhettem vagy a babámat a játszótérre vihettem.
Mikor elérkezett a megfelelö pillanat és mosolyogva válaszoltam a kérdésekre a leendő fönök viszonozta a mosolyt...
Amit ebböl tanultam nem szeretném elfelejteni!

• Ne engedjem el magam bármennyire is kétségbeejtönek látszik a helyzet.
• Mozogjak még ha csak vásárlás miatt és ez a kis edzés megtölti a tüdömet friss levegövel és a lelkemet friss reménnyel.
• Öltözzek fel csinosan még ha csak sétálni megyek vagy egy randira barátokkal
• Megérdemlem, hogy néha elkényeztessem magam és nem is kell csödbe menni emiatt
• Végül a legfontosabb, hogy mosolyogjak! Semmibe sem kerül, de felszabaditó 

Legtöbbször az emberek észre sem veszik, hogy mit viselsz mikor ragályos mosolyod és a jókedved!
Boldog Új Évet!

Boldog Uj Évet

Nagy László: ADJON AZ ISTEN

Adjon az Isten szerencsét,
szerelmet, forró kemencét.
üres vékámba, gabonát,
árva kezembe parolát,
lámpámba lángot, ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ ő küldjön, 
hogy hitem széjjel ne düljön,
adjon az Isten fényeket,
temetők helyett életet -
nekem a kérés nagy szégyen,
adjon úgyis, ha nem kérem.

Egy új fejezet záródik le az életemben, van aki marad van aki továbbáll és bárhogy szeretném nem mindenkit tarthatok meg magamnak...

Müller Péter Örömkönyvéböl

Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes. És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az. (Müller Péter)

Etka anyó: A boldogság magam vagyok

Drága gyermekköri jóga tanárom Etka verseire bukkantam ma, nagyon megörültem neki... ime az egyik, amelyik "megszólitott engem"

Megyek az úton előre
Ragyog rám a szép nap fénye
Két szemem is a Naptól, ragyog
A boldogság magam vagyok.

Mozdulatlanság szélcsendben
A Föld mozdul, mégis érzem
Velem együtt mozdul minden

Földünkkel a végtelenben.

A gondolat, ha haszontalan
Hagyd elmenni most azonnal
Jön a másik, mely már okos
Rávilágít mi a fontos.

Szemed, ha ragyog és nevet
Magad vagy már a szeretet
Aki rád néz boldog lehet
Érzi, hogy őt is szereted.

Ha egymást segíti minden ember
Nem kell soha többé fegyver
Ragyog a megértés fénye
Tudatunkból Égre Földre.

Boldogság müvészete...

Bármilyen messzire elmehetünk a boldogság keresésében, a távolban nem fogjuk megtalálni. Nem fogjuk meglelni sem más embereknél, sem a hivatásunkban, sem a sikerben, sem a gazdagságban. A boldogság titka saját szívünkben rejtőzik.

Sokan várják a nagy boldogságot. Csalódnak, ha nem jön el. A „nagy boldogság” keresése közben viszont nem ismerik fel az életük útján kínálkozó kis örömöket.
Fogadd el a mindennapok megszokottságát! Bízz benne, hogy ott leled meg mindazt, amire szükséged van. 

Ne keress folyton érdekes újdonságokat, hanem vedd észre azt, ami van! Csodálkozz rá a jelen pillanatra. Vedd észre mindazt, ami körülvesz, hiszen ez alkotja életed valóság-magvát. 

Egyszer talán megsejted, hogy a hétköznapok vezetnek el a valósághoz. Ha pedig érintkezésbe kerülsz a valósággal, akkor megtalálod az emberi létezés titkát. 

Ha a hétköznapok az Istennel való találkozás helyévé válnak számodra, akkor átalakulnak. Ha minden cselekedetedre odafigyelsz, felfedezed életedben a Lélek finom fuvallatát. A Lélek ajándéka, ha teljesen jelen vagy, ha megleled az összhangot önmagaddal, az eseményekkel és dolgokkal. Ezt a figyelmet azonban nem pusztán ajándékba kapjuk, hanem naponta gyakorolnunk kell, hogy el ne veszítsük.



Bátran állj bele az élet sodrásába! Az élet mindenütt jelen van. Körülvesz minket, csak meg kell nyílnunk előtte. El kell fogadnunk az életet, hiszen már itt van! Érezzük át mélyen és élvezzük minden percét: ez az életöröm. Tanuld meg a létezés művészetét, a pillanat átélését. 

Próbáld csak meg, hogy tudatosan lassabban mégy, amikor a munkahelyeden egyik irodaajtótól a másikhoz akarsz eljutni. Próbálj meg séta közben tudatosan érzékelni minden lépést, észlelni, ahogyan megérinted a talajt, és ahogy megint elszakadsz tőle. Próbáld meg, hogy lassan és figyelmesen veszed kezedbe a csészédet. Az élet művészete egészen hétköznapinak tűnhet. A helyes látásmódban rejlik a művészet, a dolgok mögé látásban, pontosabban az eseményekben rejlő öröm meglátásában. A boldogság művészetét bárki megtanulhatja, gyakorolhatja. És akár most is elkezdheted… (Anselm Grün: Minden napunk út a boldogsághoz)

Nadányi Zoltán: Anyu!

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik 
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került, 
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes, 
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás, 
olyan csuda-szó ez.

Anyu, anyu! Anyu!
hangzik este-reggel, 
jaj de sok baj is van 
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom. 

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged!

A legjobb tanács

‎"Hiszem, hogy mindannyian okkal érkeztünk erre a világra, hogy minden életnek célja van. Nevetni születtünk, vagy hogy megcsókoljuk azt, akit igazán szívből szeretünk. Hogy kacagjunk, mosolyogjunk, sírjunk… túllépjünk és túléljünk – elfogadva a rosszat. Nem kell felejteni, de tovább kell lépni, menni előre, jobbra vagy balra, bármerre! Csak menni. A saját utad Te csinálod magadnak, és Te döntöd el, hogy miből építed. Én szeretetből akarom és bátorságból. Meg akarok élni minden pillanatot, amit az élet ad. A legjobb tanács, amit adhatok Neked, csak ennyi: szeress, nevess, láss, élj – és soha ne veszítsd el a reményt."

Egy majonézes üveg és 2 csésze kávé

Amikor az életben úgy tűnik  a nap 24 órája nem elég mindarra amit szeretnénk elérni... akkor emlékezzünk a majonézes üveg és a 2 csésze kávé történetére.

Egy professzor megállt a filozófia osztály előtt és az asztalán néhány tárgy volt. Amikor az óra elkezdődött, szótlanul felkapott egy nagy és üres majonézes üveget, és hozzálátott, hogy megtöltse golflabdákkal. Ezután megkérdezte a diákokat, hogy szerintük az üveg tele volt-e. Mind egyetértettek abban, hogy az volt.

A professzor ezután felkapott egy doboz kavicsot és beleöntötte őket az üvegbe. Megrázta az üveget finoman. A kavicsok legördültek és kitöltötték az üres területeket a golflabdák között. Ezután újra megkérdezte a diákokat és ők ismét egyetértettek, hogy az üveg tele volt.

Ekkor a professzor felvett egy homokkal teli dobozt és mind bele öntötte azt az üvegbe. Természetesen a homok láthatóan betöltötte a réseket.  Ismét megkérdezte a diákokat, hogy tele van-e az üveg. Ezúttal is egyhangúan igennel válaszoltak.

A professzor ezután váratlanul elővarázsolt két csésze kávét az asztal alól, és bele öntötte az egészet az üvegbe, hatékonyan kitöltve a fent maradó üres teret a homokszemek között. A diákok nevettek.

"Most", mondta a professzor, amint a nevetés alábbhagyott, "Azt akarom, felismerjétek, hogy az üveg az életeteket jelképezi.

"A golflabdák a fontos dolgok - Isten, a családotok, a gyermekeitek, az egészségetek, a barátaitok és a kedvenc elfoglaltságotok – ha minden mást el is veszítenél de ezek  a dolgok megmaradnának, az életed akkor is teljes lenne.”

"A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, és az autód.”

"A homok minden mást - a kis cucc.”

"Ha a homokkal töltöd meg az edényt elsőként," folytatta, " akkor nem marad hely a kavicsoknak vagy golflabdáknak. Ugyanez vonatkozik az életedre. Ha minden idödet  és energiádat a kis dolgok töltik ki, akkor soha nem lesz helye a dolgoknak, amelyek igazán fontosak a számodra.

"Figyelj a dolgokra, amelyek kritikusak a boldogságodhoz.

Játssz a gyerekeiddel.

Szánj időt az orvosi kivizsgálásokra.

Vidd el a partnered vacsorázni.

Mindig lesz idő arra, hogy kitakarítsd a házat, és hogy kividd a szemetet. "

"Tartsd szemmel  a golflabdáidat elsősorban – ez  valóban fontos. Állítsd fel a fontossági sorrendjeidet! A többi csak homok. "

Az egyik diák felemelte a kezét, és megkérdezte, hogy a kávé mit képvisel. A professzor mosolygott.

" Örülök, hogy megkérdezted.  Csak azt a célt szolgálja, hogy megmutassa nem számít mennyire telítettnek tűnik az életünk, mindig akad hely arra, hogy leüljünk két csésze kávéra a barátainkkal.

Uj Évre!

Vörösmarty Mihály: Ártatlanság köntösében…

Ártatlanság köntösében
A szép új esztendő
Eljött, s kínáló kezében
Van kupája kettő.
Egyik a baj, aggodalom
Fanyar ürmösével,
Másik teljes a boldogság
Édes örömével.
E kettőből úgy keverjen,
Az új év, magának,
Édes Bácsi, hogy örüljön
Legjobb italának.
Az üröm az örömek közt
Csak annyi lehessen,
Hogy az édes a kesertől
Még jobb ízt vehessen.
Ezt kívánja a kis Gili
Nem zöld águ fáról,
Hanem jó meleg szobának
Közepe tájáról.
S marad kicsin szolgálója
Ápoló kegyének.
Tartsa meg őt továbbra is
Gondja gyermekének.

Minden kedves olvasómnak Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Mama miért sírsz?

Miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
És ezt soha nem is fogod megérteni ..........-válaszolta gyermekét
átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is Papa, miért sír a mama
látszólag minden ok nélkül? Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden
amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon
miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a

Legfelsőbb Hatalmat:
- Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen? Az Atya
elgondolkozva válaszolt:

Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam.

Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly
gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni.

Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor
is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a
betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás
nélkül.

Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és
minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt
mélyen megbántotta.

Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt
szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy
vigyázzon férje szívére.

Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti
meg a feleségét, mégis néha próbára tesz a nő érzéseit,
határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e?

És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek
kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak
szüksége van.

Látod: Egy nő szépsége tehát, nem a ruhájától függ amit éppen
visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól
ahogyan a haját viseli.

Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.

Hogyan legyünk boldogok?

Az emberek állandóan azt az időt és helyet keresik, melyben boldogok lehetnek, úgy képzelve, hogy a boldogság azt jelenti: nincsenek problémáik.
Ez teljesen téves. Hiszen élni azt jelenti: örülünk, mert szembe nézünk egy problémával, és megpróbáljuk legyőzni, megpróbálunk felül kerekedni rajta. Ne szökjünk el a gondok elől. Sokkal jobb megállni és szembenézni velük.
Aztán majd azt fogjuk látni, hogy egyik probléma jön a másik után. Az élet állandó probléma és viszont. De miért tekintjük negatívumoknak a problémákat? Hiszen olyan szépek. Ez az élet.

Valerio Albisetti: Hogyan legyünk boldogok?