Fedezd fel a belül rejtőző kincset

Olvastam egy történetet egy emberről, aki egy icipici lakásban élt és mélységes szegényben élt majd meghalt. Életében még az is előfordult, hogy hajléktalan volt és az utcán élt. Ez az ember soha nem mondhatta el magáról, hogy sikeres volt és semmiben sem győzedelmeskedett. Csupán itt élt majd meghalt akárcsak egy ismeretlen arc a tömegben.

A temetése után a család néhány tagja elment kitakarítani a nagyon elhanyagolt kis lakást. Találtak egy képet a falon és eladták egy hölgynek a zsibvásáron. A hölgy elvitte a helyi műkereskedőhöz felbecsültetni az értékét. A legnagyobb meglepetés érte őt, amikor kiderült, hogy a kép hihetetlenül értékes. A kép, ami évekig ebben a romos lakásban lógott a falon egy híres festő műve volt, aki az 1800as években élt. A nő úgy határozott, hogy elárverezteti a festményt és a végén több millió dollárért el is adta.

Képzeld el mennyire megválthatott volna a szegény ember élete, ha tudta volna mennyit ért a tulajdona. Multimilliomos volt és még csak nem is tudott róla. Milliónyi ember él ma a Földön, akik felbecsülhetetlen értékeket hordoznak magukban és még csak nem is tudnak róla. Néha fel kell fedeznünk mi rejlik a belsőnkben, hogy igazán megértsük az értékeinket.

Ne elégedj meg a középszerűséggel. Te egy mestermű vagy, amit a világ leghíresebb művésze alkotott.
Minden reggel, amikor felkelsz emlékeztesd magad arra, hogy
"Fontos vagyok, Isten saját-kezűleg választott ki engem és a személyem jelentős és felbecsülhetetlen értéket képvisel."

Mert az Ő alkotása vagyunk.. (Efézusi levél, 2:10, ÚSZ)

Joel Osteen tollából

Járj a saját utadon - vagyis ebben az esetben fuss a saját utadon

"Néhány hónappal ezelőtt a szomszédságban futottam. Körülbelül még egy mérföld volt hátra a hazafelé vezető útig. Ekkor észrevettem egy másik férfit aki körülbelül negyed mérföldnyire volt tőlem. Ilyen távolságból is megtudtam mondani, hogy lassabban mozgott nálam és arra gondoltam "Remek, megpróbálom utolérni."
Ezért elkezdtem gyorsabban és gyorsabban futni. Ahogy több utcát is elhagytunk láttam, hogy csak egy kicsivel értem közelebb hozzá. Néhány perc elteltével már csak 100 méterre voltam tőle ezért még gyorsabb tempóra váltottam. Olyannyira elhatároztam magam, hogy utolérem ha bárki látott volna azt gondolta volna, hogy az olimpiai játékokra készülök. Végre nem csupán utolértem, de le is hagytam őt. Legbelül nagyon jól éreztem magam, hogy legyőztem. ( Persze ö nem is tudta, hogy versenyeztünk.) Amikor észhez tértem az eufóriából rájöttem, hogy rég elhagytam a kanyar a hazafelé vezető úthoz. Olyannyira el foglalt az, hogy legyőzzem ezt az ismeretlen embert, hogy nem vettem észre közel 6 hosszú utcával tovább futottam. Így vissza kellett forduljak és újból lefussam ezt a távot
Néha ez megesik velünk az életben is, nemde? Talán próbálunk valaki mást lekörözni - egy szomszédot, egy barátot, egy munkatársat. Olyannyira elvesztjük az eszünket a versengésben, mindenáron próbáljuk bizonyítani, hogy mennyivel fontosabbak vagyunk. Minden energiánkat és időnket ezzel töltjük ezen a téves úton, amikor inkább azzal kellene törődjünk, hogy előrejussunk, fejlődjünk és beteljesítsük sorsunkat!

Ha magadra ismersz a történetben, rá kell döbbenned, hogy az életed sokkal jobban haladna előre ha nem versenyeznél mindenki mással körülötted. Rengeteg erőfeszítésbe telik - mind fizikai mind lelki téren - hogy egész nap másokat próbálj lenyűgözni. Mennyire felszabadító is azt mondani: 'Ma senkit nem kell lenyűgözzek, semmit se kell bizonyítsak! Biztos vagyok magamban. Nem fogom magam rosszul érezni, ha jobban nézek ki, ha többet keresek vagy ha több elismerést kapok, mint mások. Nem kell versenyezzek veled, a saját utamat járom.'
Joel Osteen tollából

Minél hamarabb felszabadítod magad, annál előbb tudsz a jövődre koncentrálni, hogy megvalósíthasd az életcélod.Vágj bele minél hamarabb. :)

Tapsold meg magad

Oly gyakran nagyon könnyű mások tehetségét és erősségét látni míg mi hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a jó tulajdonságokat magunkban. Valójában a legtöbb ember saját maga legsúlyosabb kritikusa pedig igazából nekünk kellene a legjobb támogatónknak lenni saját magunk számára. Itt most nem arról beszélek hogy légy önző vagy beképzelt, inkább arról hogy lásd meg a jót saját magadban, tapsold meg még a legkisebb teljesítményeket az életedben.

A saját magad ellen irányuló negatív hozzáállás nemcsak, hogy megkeseríti a mindennapi életedet, de akadályozza a személyes fejlődésedet. Szabály szerint bebörtönöz. Annak érdekében, hogy tovább léphess meg kell tanulnod szeretni és elfogadni saját magadat azért aki vagy mert a Biblia is azt mondja hogy ha nem szereted önmagadat, akkor nem vagy képes szeretni másokat sem.

Miért nem kezded minden napodat azzal, hogy emlékezteted magad az összes dologra, amit helyesen teszel. Talán az életed egyáltalán nem úgy alakult, ahogy tervezted de emlékezz, hogy te még mindig itt vagy, értéked és célod van ebben az életben. Kezdd el keresni a pozitív dolgokat az életedben és hagyd, hogy ezek emlékeztessenek az Istenadta erődre és segítsenek az előre haladásban.























Befejezted valamelyik tervedet, amit már régóta halogatsz? Tapsold meg magad érte! Kedves voltál valakihez, akit nehéz elviselni? Tapsold meg magad! Leküzdtél egy függőséget? Tapsold meg magad!
Nem kell, hogy arra várj, hogy mások értékeljenek Téged. Tudnod kell, hogy mindenek előtt Isten értékel téged, ez erősítse meg a magadban táplált bizalmat!!!!

Az egészet úgy összegezhetném egyetlen mondatban: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Galátzia levél 5:14, Új testamentum )

Joel Osteen tollából