Uj Évre!

Vörösmarty Mihály: Ártatlanság köntösében…

Ártatlanság köntösében
A szép új esztendő
Eljött, s kínáló kezében
Van kupája kettő.
Egyik a baj, aggodalom
Fanyar ürmösével,
Másik teljes a boldogság
Édes örömével.
E kettőből úgy keverjen,
Az új év, magának,
Édes Bácsi, hogy örüljön
Legjobb italának.
Az üröm az örömek közt
Csak annyi lehessen,
Hogy az édes a kesertől
Még jobb ízt vehessen.
Ezt kívánja a kis Gili
Nem zöld águ fáról,
Hanem jó meleg szobának
Közepe tájáról.
S marad kicsin szolgálója
Ápoló kegyének.
Tartsa meg őt továbbra is
Gondja gyermekének.

Minden kedves olvasómnak Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Mama miért sírsz?

Miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
És ezt soha nem is fogod megérteni ..........-válaszolta gyermekét
átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is Papa, miért sír a mama
látszólag minden ok nélkül? Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden
amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon
miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a

Legfelsőbb Hatalmat:
- Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen? Az Atya
elgondolkozva válaszolt:

Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam.

Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly
gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni.

Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor
is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a
betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás
nélkül.

Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és
minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt
mélyen megbántotta.

Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt
szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy
vigyázzon férje szívére.

Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti
meg a feleségét, mégis néha próbára tesz a nő érzéseit,
határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e?

És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek
kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak
szüksége van.

Látod: Egy nő szépsége tehát, nem a ruhájától függ amit éppen
visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól
ahogyan a haját viseli.

Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.

Hogyan legyünk boldogok?

Az emberek állandóan azt az időt és helyet keresik, melyben boldogok lehetnek, úgy képzelve, hogy a boldogság azt jelenti: nincsenek problémáik.
Ez teljesen téves. Hiszen élni azt jelenti: örülünk, mert szembe nézünk egy problémával, és megpróbáljuk legyőzni, megpróbálunk felül kerekedni rajta. Ne szökjünk el a gondok elől. Sokkal jobb megállni és szembenézni velük.
Aztán majd azt fogjuk látni, hogy egyik probléma jön a másik után. Az élet állandó probléma és viszont. De miért tekintjük negatívumoknak a problémákat? Hiszen olyan szépek. Ez az élet.

Valerio Albisetti: Hogyan legyünk boldogok?

Harmónia

Hagyományos módszerei ellenére a Mester nem sokra tartotta a tradíciókat és a szabályokat.
Egyszer vita támadt az egyik tanítvány és a lánya között, mert a férfi nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lánya tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, melyeket vallásuk előír a párválasztásban.
A Mester nyíltan a lány pártjára állt.
A tanítvány persze nagyon meglepődött, hogy pont egy szent ember tesz ilyet. A Mester így szólt hozzá:
- Értsd meg, az élet olyan, mint a zene. Azt is sokkal inkább érzéssel és ösztönszerűen játsszák, mintsem szabályok szerint.

Anthony de Mello: A csend szava

A jégkrém jó a léleknek

A történetben egy ártatlan 6 éves forma fiú mondja az asztali áldást egy amerikai étteremben, míg a család többi tagja lehajtott fejjel hallgatja öt. Így szólt: "Isten jó, Isten nagyszerű, köszönjük az ételt és még inkább megköszönnénk ha anya jégkrémet is rendelhetne nekünk. Szabadság és igazság mindenkinek, Ámen!"
 A közelben ülő vendégek csendesen kuncogtak miközben a következő rosszalló megjegyzést hallhatták - " Hát ez az, itt van a hiba ezzel az országgal. Manapság még a gyerekek sem tudják hogyan kell imádkozni, ki hallott még olyat hogy jégkrémért imádkozzon Istenhez. "
Szegény fiú megszeppenve óriási könnyet morzsolt el a szemében és azt kérdezte mit rontott el és hogy most a jó Isten tényleg haragszik-e rá.
Édesanyja az ölébe vette és nyugtatgatta, hogy csodálatosan jól mondta az áldás és hogy semmi kétség afelől, hogy Isten nem haragudott meg ezért.
Egy jóvágású idősebb úriember távozott az étteremből és ahogy elhaladt mellettük rákacsintott a fiúra majd azt mondta. " Éppenséggel én biztosan tudom Isten az gondolta, hogy ez egy nagyszerű áldás volt. "
"Komolyan?" - kérdezte meglepetten a fiú és halkan odasúgta a tova haladó felé, hogy "milyen kár a hölgy sose kért még jégkrémet a jó Istentől. Egy kis jégkrém jót tesz a léleknek néha."
Természetesen az édesanya nem habozott a jégkrém rendelésben a vacsora befejezéséül. A fiú egy pillanatra ránézett a tálra majd valami emlékezetes dolgot cselekedett.
Felkapta a jégkrémtálat és szavak nélkül odament a hölgyhöz, egy nagy mosollyal lerakta elé és így szólt : "Tessék ez a tied. Tudod a jégkrém néha jót tesz a léleknek és az én lelkem már jó. "

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye.
Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a Magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a Magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben MI rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak ITT:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,

De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be AZ, aki betér . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki  vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak AZ áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol",  elinal,
Nem "battyog" AZ, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó ITT kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik ITT tekereg, --
Elárulja kósza nesz - Itt  kóvályog,
ITT  ténfereg. . . Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért  özönlik,
Mikor  tódul,  vagy  vonul,
Vagy  hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet...!

Magyar nyelv szépségéről

A Magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban MI, magyarok a Mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását. De hogy NE csak az én elfogultságom szóljon: ... Mit mondanak a külföldiek a Magyar nyelvről?
Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos Nyelvtan megalkotója is:
"a Magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a Magyar nyelv szerkezete, Mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a Magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a Magyar lett Volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven Sokszorta pontosabban Lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A Magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a Magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

'A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.'
VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/

A TANULÓNŐVÉR

A főnővér kis híján felhördült, amint belépve azt látta, hogy a tanulónővér épp akkor tette le a betegágynál lévő kórtermi  telefont.
Ezt szigorúan tilos volt használni.
Nyitotta a száját, hogy egy fergeteges letolásban részesítse a kis "rüfkét", ahogy az élete megkeserítőjét otthon emlegette.
A lány meg nézett rá pimaszul, és igyekezett a rágóját ugyanabban a tempóban, jó lassan rágni.
Tudta, hogy ezzel még jobban bosszantja a "nyanyát", mint a vastagon kihúzott szemével, bordó szájával, szegecses hiperminijével.
Ősz óta boldogították egymást, és mind a ketten őszintén remélték, hogy a lány mielőbb eltűnik  a pályáról.
Most azonban, még itt volt, és le kellett húznia az ágyneműt egy fél órája holtan elszállított néni ágyáról.
A néni az utcán esett össze, egész éjjel keresték a hozzátartozókat.
Aztán megtalálták a fiát Amerikában, egy szállodában, üzleti  úton, de csak üzenetet hagyhattak neki, hogy az édesanyja nagyon rosszul van.
A főnővér, amint visszaért a nővérszobába, sóhajtva roskadt le a székre.
Összerezzent a telefoncsörgésre.
A néni fia volt.
Nyitotta a száját, hogy elmondja, ...de a férfi hallhatóan igen megindultan beszélni kezdett.
- Már tudom, hogy meghalt az édesanyám, most tulajdonképpen a teendőkről kérdeznék.
Tudja, az az előbb, pár perce, ...miután a nővérke szólt, ...hogy most már ne, ...ne beszéljek tovább, mert... szóval, csak letettem...
Szóltak nekem itt a szállodában, hogy kórházban van az édesanyám, próbáltam hívni a szobáját, a megadott számot, a nővérke mondta, hogy nagyon rosszul van, de odateszi a kagylót a füléhez, beszéljek hozzá, hallani fogja, és jól fog esni neki. Tudja, olyan megnyugtató tudni, hogy úgy ment el, hogy közben az én hangomat hallotta...
A főnővér becsukta a száját.
A kis rüfke - gondolta magában,- a kis rüfke - és még mintha egy aprócska mosoly is átsuhant volna az arcán.
- Őszinte részvétem - mondta, és átírta a kórlapon a halál időpontját.

Mielőtt szólsz

A tanítvány már alig bírta türtőztetni magát, hogy el ne mondja a pletykát, amit a piacon hallott.
– Várj egy percig – intette a Mester. Igaz az, amit el akarsz nekünk mondani?
– Nem gondolnám.
– Hasznos?
– Nem, egyáltalán nem az.
– Szórakoztató?
– Nem.
– Hát akkor minek hallgassuk meg?

A számla

Egy este, amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban
kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:
- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
- mert elmentem tejért: 100 ft
- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft

Összesen: 4800 Ft .

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne.
Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett
töltöttem: 0 Ft
- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft
- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft
- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem
Neked: 0 Ft
- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.

Összesen: 0 Ft

Amikor befejezte, anyja mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak.. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE.

Ragadd meg a seprüt

 

Teréz anya így vélekedett: Beszélj kevesebben, fogd meg az a seprűt és takarítsd ki valaki házát. Az mindent elmond.
Valóban kevesebbet kellene beszélnünk és többet cselekedni. Ezt persze már a régiek is mindig emlegették.
Egy mondás szerint, ha hallom elfelejtem, ha látom emlékszem rá, ha csinálom akkor megértem. Ez nem csak azokra vonatkozik, akik tanulni szeretnének valami újat hanem arra is hogyan szeretnéd, hogy az emberek bánjanak veled.
A viselkedés az egyik legeredményesebb eszköze a kommunikációnak. Amikor fő a fejed és hasztalanul keresed a szavakat, állj meg egy pillanatra és emlékezz mit mondott Teréz anya, "mit tehetek itt és most?". Nos ha eleget gondolkoztál és beszéltél róla hogy mi legyen az, akkor itt az ideje hogy megfogd azt a seprűt és mozdulj.
Aktív emberek, azok akiket csodálunk, mert kiemelkednek a példamutatásukkal, mind tudják a titkot: Amit teszel oly hangosan beszél a személyedről, hogy nem hallom azt amit mondasz.
Légy aktív, és másokat is megihletsz, és mindeközben a saját életed is kiteljesítheted, ami talán a szótár összes szavával sem kifejezhető örömet hoz majd az életedbe.
Itt az új év, itt a lehetőség, TÉGY hogy boldog légy!